A weboldalak, szoftverek nagy részét konzumer kiszolgálásra tervezzük, a felhasználóknak nincs különösebb speciális háttérismeretük az adott témáról. De mi van akkor, ha ez nem áll?
most pedig koncentráljunk erősen arra, mit gondolna ilyenkor a felhasználó…
Mindig szükséges hogy ne csak magunktól kérdezzük meg, mit csinálnánk, mire lenne nekünk jó az oldal. Ugyanígy fontos, hogy a végterméket se csak magunkon teszteljük.
Ha a háttérismeret nem fontos tényező, vagy könnyen elérhető csoportról van szó, egyszerűen előkapok barátokat, vagy a kávézóba a kezébe nyomom a mobilomat véletlenszerűen valakinek (igen, a törzshelyemen ehhez van pofám, nyilván olyan hely is kell). De egyre több projekt van ami szakembereknek, rétegközönségeknek szól.
Két történetem van a hétről
Az első történet főszereplője egy szó szerint fehérköpenyes tudósoknak készült szak-szoftver honlapja.
Az első, ami feltűnt rajt, hogy oldalt ki volt írva, a „miért válasszon minket” szlogen alatt: „mert user-friendly!” – mondom, igen? Akkor ezt miért kell kiírni? Ráadásul „intuitív” is, hisz rögtön ezalatt „első látásra használható”!
Sajnos a „heurisztika” azt mondatja velem, hogy az állítás nem állja meg a helyét: már magában a szoftverben is volt felesleges informatikai kifejezés, a honlapon pedig egyenesen olyan „fícsörök” szerepeltek, amiket a műegyetemen informatikusként a képzés utolsó két évéig nem is hallottunk.
Túl a megfelelő nyelvezeten és a tesztelés fontosságán: bármely User Centered Design módszer egyes melléktermékei jól használhatóak marketinganyagként is: a storyboardjainkból prezentációk, reklámok lettek, a perszónák céljaiból szlogenek, más anyagokból szolgáltatásbemutató videók. Ezen az oldalon a nyomát se lehetett látni ezeknek…
Barátaim körében kerestem és találtam is azonos piacon mozgó szakembert (köszi, Feri!), ennek segítségével sikerült a költségeken belül megoldást javasolnunk nekik a honlap rendbetételére.
A másik történet szereplői nagyvállalatok magasrangú vezetőinek szolgáltató cég. A brief szerint a honlapnak közvetítenie kell közvetlenségüket, emberközpontúságukat, személyes kapcsolatukat a piaccal
Itt első körben azt mondtam: szeretnék meginterjúztatni néhány embert, akik közvetlen ügyfélkapcsolatban állnak. „Hát azt nem lehet„. Mondom, miért? „nem lehet.”
Itt jött képbe, hogy oké, akkor részletes célközönségprofilokat kérek és ez alapján keresünk ügyfeleket.
User nélkül ugyanis nem megy. Ülhetek én itt a karosszékben és kitalálhatok dolgokat, de ha nem ütköztetem ezt a véleményemet másokkal – lehetőleg olyanokkal, akik akár használnák is a szolgáltatást – akkor úgy járok, mint a tudósoknak szolgáltató cég, amely önmaga rakta össze „user-friendly” szoftverét.
Jó lenne egy amolyan User Experience Expert Network. Az Expert Network olyan cég, amely kért tapasztalatokkal rendelkező emberekkel biztosít konzultációs lehetőséget telefonon, vagy személyesen. Tipikusan befektetési bankoknak teszik ezt, így ha valaki mondjuk nem tudja, a szíriai harcok miatt érdemes-e olajba fektetnie, kérhet konzultációt valakitől, aki ott dolgozik – és pár órán belül már beszélhet is valamelyik közel-keleti olajipari cég magasrangú vezetőjével.
Sajnos volt munkáltatóm, a CognoLink, bár zavarbaejtően jó hatékonysággal teszi ezt, az áraik nem feltétlenül erre a viszonylatra vannak tervezve, mégha a saját piacukon nem is drágák. Valamint nekünk sokszor elegendő lenne az egyszeri könyvvizsgáló, vegyész, térképész stb is, nem menedzserekkel szeretnénk beszélgetni, hanem felhasználókkal.
Addig viszont marad a minden egyes nem-konzumer projekt elején kétségbeesett keresés az ismerősi körben, hátha valaki ismer olyat, aki…
(Képek forrása: Tara Mackey / sxc )
