A magyar UX-ező cégek három rétege

Ez egy teljesen szubjektív dolog.

Megkérdezték tőlem, mit gondolok, hol tart Magyarországon a UX 2014-ben. Kis gondolkozás után a gibsoni választ tudtam csak adni:

„A jövő már itt van, csak nem egyenletesen oszlik el”.

Kitaláltam egy abszolút mesterkélt, durva felosztást arra, hogy hogyan lehet ezt szemlélni:

1. réteg: UI/UX

Jellemzői:

  • UI/UX kifejezés a munkaköri leírásban
  • Adobe termékek ismerete elvárás
  • Lelkesedés a Material Design-nal, Card-alapú dizájnnal stb kapcsolatban
  • Sokat beszélnek az animációk, tipográfia, esztétika fontosságáról, mindenről ami csak végdizájnban van
  • Usability Engineering” és „Emotional Design

Munkakör, háttér:

  • Tipikusan grafikus háttér
  • A grafika és a UX nem válik el egymástól

Kitörési lehetőségek:

  • Végtermék usability tesztelése („szummatív”, ld. később) (3. réteg felé)
  • Elmozdulás az 1-1 képernyőtől, átmenettől a flow-k felé (2. réteg felé)

2. réteg: The Wireframing Guy

Jellemzői:

  • A UX egy lépés a fejlesztési folyamatban, wireframe, reszponzív dizájn, styleguide, patterm library az „output”
  • A kreativitás mítosza járja át a céget
  • Az ötlet vizualizálása a cél (tipikusan a menedzserek ötletei)
  • Nincs, vagy kevés a feedback a tényleges felhasználókról
  • Nincs előzetes kutatás, helyette proto-perszónák, brainstorming és egyéb gondolatjáték-módszerek

Munkakör, háttér:

  • Változó háttér
  • A UX a fejlesztőcsapat része, de már UX
  • A grafika és a UX kölönválik

Kitörési, továbbfejlődési lehetőségek:

  • Gerilla kutatási módszerek és gerilla usability testing
  • Goal-oriented design tiszta wireframing helyett

3. réteg: UX Research

Jellemzői:

  • A UX eredmények vállalati szinten határoznak meg döntéseket
  • A UX-re komoly beruházás zajlik (field research utazások, fizetős analitikai szolgáltatások, célszoftverek)
  • A fejlesztés a terméktervezési folyamat része, nem fordítva
  • Sokat beszélnek user researchről, design thinkingről, user centered designról
  • Rengeteget érvelnek és történeteket mesélnek valós felhasználókról, saját kutatási eredményekről

Munkakör, háttér:

  • Kizárólag senior szakemberek
  • Több éves tapasztalat (tipikusan a második rétegben)
  • Jellemzően szakirányú végzettség
  • UX csapat, ritkán egyetlen ember

Kitörési, továbbfejlődési lehetőségek:

Kvantitatív Kvalitatív
Szummatív
  • Google Analytics
  • event-alapú mérések
  • hőtérképek
  • Usability teszt
  • field trip
Formatív
  • A/B tesztelés
  • kérdőívek
  • online card sorting
  • Face 2 Face user interview
  • field trip
  • paper prototype test
  • moderált card sorting

Szómagyarázat:

  • Kvantitatív: szám-alapú, hányan teszik/gondolják az adott dolgokat
  • Kvalitatív: történet-alapú, riportok 1-1 ember, cég, stb történeteiről
  • Szummatív: A folyamat végén, a késztermékkel kapcsolatos vizsgálat
  • Formatív: a késztermék létrejötte előtti, tervezés közbeni vizsgálat

Lévén senior szakemberek, a UX Researchben dolgozók nem vonják kétségbe ezek létezését, a kérdés inkább az, az adott cég hány negyedet fed le és milyen arányban. Tipikusan a balfelső kockából indulnak, aztán onnan haladnak jobbra vagy lefelé, és a jobbalsó kockát a végefelé veszik csak be.

Ti mit gondoltok, hogy érdemes ezt felosztani?

UPDATE: kivettem a Tipikus cégek rovatot, a felhördülésre való tekintettel. A célja valamiféle kapaszkodó adása volt, hogy itt tartunk most, és igen, voltak olyan cégek amik esetleg meglepődtek a saját besorolásukon. Az infók mindegyik esetben a saját és mások felvételi beszélgetéseiből, a cég saját konferencia/meetup-megjelenéseiből, publikációiból és csak ezen túl munkatársaikkal beszélgetésből jöttek, ami persze vitatható forrás.

Értesülnél a cikkekről?

Kötelező megadni.