Csütörtökön írtam az előkészítésről, gondoltam, most írok picit a tesztelésről is.
Ott tartottunk, hogy az ügyféltől jött egy kérdés: „jó-e ez a menü?”, és mellékelve egy excelfájl. A probléma az, hogy az ügyfélnél még nem sikerült összeszedni a perszónákat, illetve amilyen információkat sikerült összeszednünk (ügyfélszolgálaton gyakran ismételt kérdések, mélyinterjúk ügyfélközeli emberekkel), az alapján a tervezett honlap nem fedte az ügyfélkör igényeit, gondolkodásmódját.
Ha a tájépítész lehet „pártos”, ahogy Csemez professzor úr írta az építészfórumon, úgy a UX dizájner is pártos: mindig a felhasználó pártján állunk.
Szóval odaállítottunk ezzel az ábrával:
És mondtuk, hogy a következő lépések szükségesek:
- Rájönni, kinek szól az oldal
- Rájönni, ezek az emberek miért nyitják meg az oldalt
- Összeszedni ezekből a kérdésekből, ami az emberek fejében ilyenkor felmerül egy (reprezentatív) maroknyit
- Találni néhány tucat olyan embert, akik rendkívül hasonlítanak azokra, akiknek szól az oldal.
Tehát gyakorlatilag arra próbáltuk használni a treejack-et, hogy az oldal tényleges tervezése elkezdődhessen.
Itt elmondtuk a klasszikus kulcsmondatokat, pl. hogy „ez nem a facebook. Ide nem azért jönnek, hogy elolvassák, hátha van valami újdonság„, vagy hogy „amikor feljönnek egy ilyen honlapra, konkrét dologról akarnak tájékozódni, nem csak úgy nézelődni„.
A treejack arra teljesen jó volt, hogy előkészítésképp sikerült felrajzolni 3 perszónát, amik az oldal célközönségeit az eddigi ismereteink alapján jól reprezentálják, és sikerült felrajzolni a leggyakoribb perszóna ügyféléletciklusát. (Customer journey).
A perszónák általános és az életciklus állomásokhoz (pl. ajánlatot akar kérni, már ügyfél) kapcsolódó különböző céljaival már sikerült pár kérdést összeszednünk, amiből a teszthez 10-et szűrtünk le.
Tesztelőket sikerült gyorsan szerezni (köszi, Balázs!).
Amint megvoltak a kérdések, maga a teszt, 100, reprezentációs kritériumok alapján választott emberre nagyjából 3 óra alatt teljesen lefutott.
Tehát a treejack-kel viszonylag olcsón, és rendkívül gyorsan, a tervezési szakasz folyamán meg tudtuk mutatni, hogy a bizottságilag, a különböző részlegek által egyeztetett menüstruktúra (ami, nem meglepő módon, hasonlított a vállalat belső felépítésére) az ügyféligényeknek kevésbé felel meg.
Nagyon sokan választották például az „infovonal” menüpontot: ez olyan, mint a Legyen Ön is Milliomosban a telefonos segítség: Nem tudom mit válasszak az opciók közül, felhívok valakit.
Nagyon számítottak arra, hogy sok kérdést a GYIK-ben fognak keresni az emberek. Nem így lett. A kapcsolódó interjús tesztekben (magát a tesztet is teszteltük ugyanis!) a tesztelő felhasználó azt találta mondani, „Nem szoktam használni a GYIK-eket, mert a kérdések általában életszerűtlenek, sosincs közük ahhoz, amit valójában akarok kérdezni.” Persze eleve rossz jel, ha a gyakran felmerülő kérdések többségét a Gyakran Ismételt Kérdések rovattal szeretnénk megoldani…
Hasonló sorsa jutnak a mindenféle „Tudnivalók” rovatok. Az embereknek az egész weboldal jelenti a tudástárat! A különböző közmegegyezéses nevek – mégha egyszerűek is – nem működnek, hisz a sok ezer potenciális ügyfelünk nem volt ott azokon a megbeszéléseken, ahol ez a közmegegyezés megszületett, akkor se, ha az egész vállalat igen. Azt elképzelhetőnek tartom (bár ezt itt nem teszteltük), hogy meglévő ügyfelek esetén már óvatosan alkalmazhatunk bizonyos közmegegyezéseket, esetleg használhatunk magyarázó anyagokat. Érdeklődők esetén azonban ez nincs így.
Mindezek ellenére egy ilyen honlap felhasználóbaráttá tétele nem egyszerű, de nem közvetlenül ezek miatt: kell ugyanis valaki, aki a felhasználók „nagykövete” a cégen belül, lehetőleg egy befolyásos részlegvezető, igazgató. Szerencsés esetben többségben vannak azok az emberek, akik a felhasználó érdekeit tartják szem előtt, de ha nem, kell valaki, aki erre folyamatosan felhívja a figyelmet, akinek a felhasználókutatás a keze alá tud dolgozni.
Persze mi is követtünk el módszertani hibákat, figyelni kell hogy csak a menüszerkezetet teszteljük, vagy esetleg a főoldal tartalmi elemeit is, figyelni kell a megnevezésekre, stb. Legközelebb okosabbak leszünk…
Összességében a teszt jól sikerült, reméljük, még sokszor adódik majd rá lehetőségünk.
