Tegnap volt 7 éve, hogy elindult a UXStratégia. Folytatás nem feltétlenül lesz.
A KATA megszűnése és más okok
Leginkább azzal szoktam indokolni a döntést, hogy megszűnt a KATA: a 7 év alatt sose léptük át az ÁFA-mentesség határait (de volt, hogy ebből 4-en próbáltunk élni), és az átalányadót a sok hosszútávos szerződéssel (van olyan, aminek áraiban 2018-ban egyeztünk meg, most emeltem egyet egy 2015-ösön és nem mertem nagyot) már nem feltétlenül szeretném kitermelni magamnak (ugye a társaság többi részét már az előző években elengedtem).
De valójában ma már ezek a (hipernettó) összegek sima munkahellyel kitermelhetőek, akár Magyarországon is, és a munkahelyek a covid óta sokkal kevésbé borzalmas helyek: egyes multik munkatársai a COVID óta nem léptek be az iroda területére, és nem is nagyon terveznek, a vállalkozói léthez hasonlóan szabad időbeosztás, online meetingek, esetleg heti-kétheti élő workshop-napok jellemzik őket, azt meg akár egy Budapest-Berlin vonalon is meg lehet csinálni.
A harmadik ok, az az állami struktúra alulfinanszírozottsága (ha nincs EU-s pénz akkor nincs fejlesztés se), a maradék értelmes emberek eltűnése, és több helyen is a kormányzati hangulat megváltozása indokolja. Anno a közigazgatás a MÁV-ot látva lett célpiac: az egyfajta kádári szocialista ideállal, „mienk a vasút, magunknak építjük” jelleggel lehetett jó rendszereket építeni, és máshol is lehetett becsületes közszolgák becsületes, szükséges munkáját informatikával támogatni.
A UX szakma UI-já válása, avagy sok lúd disznót győzött
Mindig szembesülök vele: amit én csinálok, az se Magyarországon, se külföldön nem UX design: az egy informatikai rendszertervezési szolgáltatás a Human-Centred Design mentén.
De hisz nem ez van leírva a nagy UX könyvekben? DE.
A szakma napi gyakorlata ugyanakkor a legtöbb helyen nem ez: elméletben ugyan értik a megrendelők, hogy a UX design nem UI design, „na jó na jó de azért a nap végén mégiscsak design„-t szeretnének (azaz pixelpontos, végleges grafikát). Ennek vannak praktikus, költségvetési okai (a UX és UI átadás egy költséges dolog, egyszerűbb, ha egy fejben van, UI-ra mindenképp szükség van), a demokratizálódás (drótvázat rajzolni „mindenki tud”, meg véleménye is van, hogy az jó), az eszközrendszer egységesedése (Figma!), de egyszóval: ez a szakma kihalt, több UX vezető keresi a helyét linkedinen, akár 50+ évesen.
Az, hogy az alapkutatásokon, adatelemzéseken, piacelemzéseken át a prototipizáláson és a használhatósági tesztelésen keresztül a részletes specifikációig minden meglegyen, ez egyszerűen nem divat, főleg, hogy a legtöbben elsősorban vizuális irányból érkeznek a szakmába, nem analitikus szemmel nézik: kereslet és kínálat találkozik, én pedig kint maradok a partvonalon.
Akkor mi lesz velem?
Röviden: nem tudom. Hónapok óta keresek állást, de egyelőre nem adtak sehol ajánlatot. A CV-met és portfóliómat használhatósági teszteltem, a visszajelzéseket kvalitatív elemzésnek vetettem alá, sőt, több CV-t is tartok fenn.
Sok lehetséges irány van:
Klasszikus UX design a B2B-ben
Ha valahova még kell – nem hiszem. Értek hozzá, de zavar, ha nem én csinálom a kutatást, cserébe a grafikát nem tudom véglegesre megcsinálni, hiába tudom összelegózni a design system alapján, nem olyan szép, és ezt minden ilyen pozícióra interjúztató ki is emelte, majd kidobott. Ez a legtöbb appot amit csináltunk az elmúlt években, nem zavarja (teszik a dolgukat, hozzák a bevételeket, ügyfeleket, csökkentik a munkaterhelést vagy épp a környezetszennyezést), de a felvételin nem jutok túl vele.
Próbáltuk ezt vállalkozósdiban, de azért a legtöbb startup az ötletére keres UX (valójában UI) designert, nem arra, hogy valaki velük gondolkozzon és lekutassa – ezért is lett a terület az államigazgatás, ahol ezt (már csak a komplexitás révén is) be lehetett látni, hogy kell.
User Research Lead
Ilyennel is kerestek, nem tudom, mennyire vagyok jó people manager (valószínűleg kevéssé), mentorként kineveltem már párat. Jó lenne felépíteni egy Research Ops / Research Repository világot valahol, de magában a Research-ben az zavar, hogy „félbevágjuk a kört„: ugyan a UX-es legnagyobb hozadéka az insight, és az valójában a kutatásból van, de sokat tesz hozzá, hogy meg is kell csinálni valamit. Elméletben mindenről könnyű beszélni, de megoldást javasolni úgy, hogy az egy dizájn integráns részét képezze… sokkal nehezebb.
Business Analyst
Néha ennek hívják a szerepemet: egyfelől hal ki (ha van üzleti elemző a cégnél, szinte biztos lehetsz benne, a cégszervezetet még a mamutok korában alakították ki), másfelől az üzleti elemzőnek nincs véleménye – az meg nekem nagyonis van, ebből a szempontból Ayn Rand Roark-ja vagyok. De az üzleti elemzők is építenek prototípusokat, drótvázakat, írnak user story-kat, követelményrendszereket, és ott előny, ha többezer követelmény őre voltam. Még interjúra senki nem hívott be vele, hiába járt tucatnyi helyen a CV-m.
Product Manager
Ez érdekel, a vicces az, hogy sose csináltam hivatalosan: ugyan letoltam két saját startupot, egy covid-kezdeményezést, meg leszerveztem az utas.hu -t, és nagyon sok dologgal segítem ki a velem dolgozó PM-eket (effektív ők a direkt ügyfeleim), de nem tudom, milyen. Stratégiai játékokban sose voltam jó, és amikor meghallom a roadmap meg a priorizálás szót, akkor nem vagyok benne biztos, hogy tudok vele mit kezdeni, hisz eddig egyenprioritású, összefüggő rendszereket adtam le, csomagokban, de kalandnak érdekelne.
A legtöbb helyen persze nem kalandorokat keresnek, hanem olyat, aki ilyet már csinált, ezért gondolkozom egy Scrum Product Owner képzés elvégzésén. Nem mintha új információt várnék tőle (2006 óta dolgozom mindenféle helyeken Scrum-félékben), de érdekelni érdekel.
…vagy lehet egyik se?
Tényleg nem tudom, azt tudom, hogy ami eddig volt, azt nem akarom folytatni. Nem azért, mert nem szeretem a HCD-t (nagyon is szeretem), azért, mert eredeti célomat (impact) nem támogatja a szervezetekben a folyamatos nulláról „UX maturity” felhúzás. 2015-ben ez fontos volt, de egyfelől elment egy olyan irányba, ami nem érdekel (UI Design of the Design System!), másfelől egy olyan felosztásba, amivel nem tudok mit kezdeni (Research vagy Design, de a kettő együtt nem), és hát a mostani piac meg zár.
Csinálnék startupot, de se pénzem nem nagyon van (ez a kisebbik bajom, interjúkhoz, protókhoz elég), a nagyobbik, hogy ötletem, piacom nincs: azokat mindig mások hozták, aztán arra építettük fel azt, ami lett. A legfájóbb a piac hiánya: a magyar piac pici és recesszióba van, és nem ismerek mondjuk 100 külföldi vállalatot, hogy térinformatikát vagy vállalatirányítást csináljak nekik. Bejelentkeztem amúgy egy vállalatirányítási rendszer lead UX-esének, ahogy több közlekedési vállalathoz is, de válaszra se méltattak…
Elmehetek frontend programozónak (keresni jól keresek vele), elvégre párszaszájú vagyok, tudok szögletesen és reaktív módon is gondolkodni, írtam mindegyikben alkalmazásokat, nem is régen, de sose szerettem, hogy elmegy vele a nap, meg csak mások hülyeségeit implementálom (ezért lettem UX-es, hogy inkább ne implementáljunk hülyeséget).
Mik az elvárásaim egy munkahellyel kapcsolatban?
Valójában a mai szemmel nem sok:
- Ne kelljen bejárni, max heti egyszer-kétszer, workshopot tartani. Én itthonról szeretek dolgozni, és tök jól meg tudok tartani egy online workshopot miro-val
- A bevételeit külföldről hozza: a magyar piac kicsi, ha minden magyar ad egy forintot a problémákra amiket megoldok, még mindig csak 8 millió forintom van (reálisan inkább 4-5), ami valójában (elosztva 12-vel egy évre mondjuk) nem sok pénz, főleg a mai árakkal
- Hozzon egészségbiztosítást (medicover), vagy legyen olyan országban, ahol még működik: idén többször látogattam meg a közegészségügyet, nem gyógyíthatatlan, de gyógyítatlan nyavajáim vannak, mert nincs elég (profi) ember. A kedvencem az asszisztens volt, akinek felhívásával időpontot lehetett volna kérni, de sose vette fel, és egy hét után letiltotta a számomat…
- Fizessen legalább annyit, mint a KATA teteje: ez ugye 922, de beszéljünk akkor már 1 millióról ha lehet, hipernettó.
- Végül: legyen impactja a munkámnak. Talán ez a legfontosabb.
Az emaileket már szeptember 1 óta nem írom alá UXStratégiaként. A nappali tagozatos képzésre még bejelentkeztem (ergo nem kell SZJA-zni, ha átalányadóznék), de én már valójában nem szeretnék vállalkozni, elég volt.
Meglátjuk.
