Agile és UX

Agile és UX

Szerintem az Agile egy szoftver-fejlesztési módszertan, nem pedig szoftver-tervezési. Ezt figyelembe véve remekül lehet integrálni a UX-es tervezési folyamatokat az agilis fejlesztéssel, ahogy ezt tettem is jópárszor.

Most mutatnék 4+1 kapcsolódási pontot, hogyan érdemes őket összerakni.

ux_vs_agile_1.png

Napi tesztelés

Napi tesztelés

Most napi rendszerességgel zajlanak mind a MÁV-Start jegykiadó automata projektjének, mind a PocketGuide tesztjei. Ez azt jelenti, hogy minden egyes nap behívunk valakit, akivel egy hagyományos, prototípus alapú usability tesztet végzünk.

userteszt_mindennap.png

Reggel a tervezőcsapat feedbacket kap az eddigi munkáról. Utána megbeszéljük, ki, milyen jelenségeket vett észre, együtt kitaláljuk a lehetséges megoldási irányokat, majd a nap további része ezek kidolgozásával telik. Másnap kezdődik minden előlről.

Úgy is vehetjük, ez egy napi szintű tervezői sprint.

Mi ennek az előnye?

A szöveg a dizájn része

A szöveg a dizájn része

„A cím a mű része”
Örkény István

„Lorem ipsum dolor sit amet”
Cicero

Sajnos múltkor egy UX dizájner jelentkező értékelőlapjára azt kellett írnom, hogy nem szövegezi megfelelően (angolul) a felületeit, és szomorú, de ez is hozzájárult ahhoz hogy nem lett sikeres a felvételije.

ic725807.png

(forrás: Microsoft Error Message Guidelines – considered fair use for educational purposes)

Itt most elsősorban nem a nagy tartalmi egységekre – mint pl. ezen a blogon belül erre a blogpostra – gondolok, hanem a gombok, menük stb. rövid, 1-2 szavas felirataira. Ezeket szaknyelven úgy hívjuk, microcopy, és a dizájn részét képezik

Mi a baj a fókuszcsoporttal és az online kérdőíves felmérésekkel?

Mi a baj a fókuszcsoporttal és az online kérdőíves felmérésekkel?

Van egy történetem. A 90-es években két söröző pszichológus kitalálta, meg kéne nézni, mennyire befolyásolnak minket mások választásai a saját választásunkban. Mivel mindez egy egyetemi kocsmában történt, rögtön meg is kérték a kocsmárosnőt, hogy hadd végezzenek el egy kísérletsorozatot a főként diákokból álló közönségen.

A kísérlet a következő volt: ha egy négyfős társaság leült egy bizonyos asztalhoz, a kocsmárosok helyett a pszichológusok jöttek oda pincérnek öltözve. Közölték a frissen jöttekkel, hogy egy házi sörfőző cég megbízásából most ingyen kipróbálhatnak 4 féle sörből egyet, ha utána kitöltenek egy kérdőívet a sörről.

5262180961_7b3dd182ae_b.jpg

(Kép forrása: Jill Cardy @ Flickr, used under Cretive Commons License)

Font-os kérdések

Font-os kérdések

11058216303_ee815599ee_k.jpg

A betűválasztás alapvetően határozza meg egy weboldal hangulatát* . Választhatunk peckes Univers-t, vagy simulékony Frutiger-t, semleges eleganciájú Helvetica-t esetleg archaikus Jannon-t.

A Google Fontok nem rosszak (se a FontSquirell), csak épp kezdő dizájnerek bemutatkozóterepe elsősorban (már aki egy szélesebb közönséget céloz, nem a myfonts szakmaibb berkeit), kevés széleskörűen használható, árvíztűrő (magyar ékezeteket tartalmazó) betű van és mindenki azt használja – index, origó, smashing magazine

Szeretném végre nem mindenhol ugyanazt a két ingyenes betűtípust látni...

User testing kezdőknek

User testing kezdőknek

4641678391_f04bf77e12_o.jpg

Magyarul nem volt elérhető User Testing tananyag, és kértek, csináljak egyet. Több előadást tartottam már a témában (és tartanak még sokan), gondoltam itt az ideje írni is egyet…

Mi az user test (usability test?)

A user test (felhasználói teszt, rossz fordításban: felhasználó-tesztelés) egy a UX pszichológiai ágából származó kvalitatív vizsgálati módszer, a számítógép-ember interakciót vizsgálja szimulált vagy felügyelt kontextusban

Messzebről nézve a felhasználói teszt nem pusztán egy feladat végrehajthatóságát vizsgálja az adott környezetben, hanem azt is, milyen gondolatokat, élményeket vált ki a rendszer használata.

Mi nem a user test?

User Research – FIBA style

Egy ideje a Nemzetkőzi Kosárlabdaszövetségnek, a FIBA-nak dolgozom, a munkaköri leírásom első sora így hangzik: "Make 3x3 an Olympic Sport by 2020". Az ajánlást Ákosnak ezúton is köszönöm! A következőkben…
A magyar UX-ező cégek három rétege

A magyar UX-ező cégek három rétege

Ez egy teljesen szubjektív dolog.

Megkérdezték tőlem, mit gondolok, hol tart Magyarországon a UX 2014-ben. Kis gondolkozás után a gibsoni választ tudtam csak adni:

„A jövő már itt van, csak nem egyenletesen oszlik el”.

Kitaláltam egy abszolút mesterkélt, durva felosztást arra, hogy hogyan lehet ezt szemlélni:

Csoki

Csoki

Itt az uborkaszezon, a kutatások ideális ideje. A wireframe-jeidre úgyse kapsz választ a döntéshozóktól két hónapig, a brainstorming meetingek is csak augusztus második felétől indulnak be, akkor viszont a kánikula és az addig elfogyasztott ajzószerek hatására sokszoros erővel és kreativitással.

Szóval ha eddig nem tetted, itt az ideje kimenni terepre: 

Először is készíts egy rövid kutatási tervet

Nem kell sok, 5 kérdés. Milyen mobilalkalmazásokat használsz gyakran, duplaklikkelnél-e az ájfónodon hogy mik futnak most, Mi a kapcsolatod X dologgal, esetleg az appodban/weboldaladon megkeresné-e a szemed láttára erre és erre a kérdésre a választ. 

Szerezz egy doboz csokit

404_000427.jpg