A magyar UX-ező cégek három rétege
Ez egy teljesen szubjektív dolog.
Megkérdezték tőlem, mit gondolok, hol tart Magyarországon a UX 2014-ben. Kis gondolkozás után a gibsoni választ tudtam csak adni:
„A jövő már itt van, csak nem egyenletesen oszlik el”.
Kitaláltam egy abszolút mesterkélt, durva felosztást arra, hogy hogyan lehet ezt szemlélni:
Csoki
Itt az uborkaszezon, a kutatások ideális ideje. A wireframe-jeidre úgyse kapsz választ a döntéshozóktól két hónapig, a brainstorming meetingek is csak augusztus második felétől indulnak be, akkor viszont a kánikula és az addig elfogyasztott ajzószerek hatására sokszoros erővel és kreativitással.
Szóval ha eddig nem tetted, itt az ideje kimenni terepre:
Először is készíts egy rövid kutatási tervet
Nem kell sok, 5 kérdés. Milyen mobilalkalmazásokat használsz gyakran, duplaklikkelnél-e az ájfónodon hogy mik futnak most, Mi a kapcsolatod X dologgal, esetleg az appodban/weboldaladon megkeresné-e a szemed láttára erre és erre a kérdésre a választ.
Szerezz egy doboz csokit
Programozók kutatáson ügyfélnél
Holnap interjúra (field research) viszek ki programozókat. Mivel az ügyfél (felhasználó) élesben fog dolgozni, határidőre, teljes lesz a káosz.
Úgy gondoltam, érdemes lenne kiegészíteni Portigal részvételi útmutatóját még néhány ponttal:
Bevezetés a felhasználó-interjúzásba
Megkértek, hogy szedjek össze valami rövidített anyagot a felhasználói interjúkról, gondoltam, akkor már kirakom ide is.
Diszklémer: a felhasználói interjú egy elég szenzitív terület, jobb ha szakemberre bízzuk. Meg kell tanulni nem akarni általunk elképzelt válaszokat hallani és rákérdezni az evidensnek gondolt dolgokra. Meg kell tanulni figyelni is, ami sokszor még nehezebb. Ráadásul a legjobb, ha a kérdezőnek nincs érdekeltsége a projekt sikerében, ezért semleges tud maradni.
Vannak erről remek szakkönyvek (specifikusan Portigal Interviewing Users-e, de pszichoterápiás könyvek egy része is jól használható szerintem).
Ezen túl vannak előadások: Pónya Judit előadása, Kovács Zsuzsa előadása (23. perctől). Judit valami workshopokat is emlegetett a témában, erről az [email protected] címen lehet nála és Kolboidnál érdeklődni.
Szóval lássuk a listát, mire is kell figyelned az interjúztatáskor?
Adat és mérés a UX-ben: élet a GA-n túl
Agilis UX
Alant a Frontend Meetupos előadásom diái, ill. a (hosszadalmas) szöveg amit nagyjából el szerettem volna vele mondani.
Az általános vélemény az, hogy túl hosszú lett, ezt tényleg sajnálom, egy váratlan esemény miatt sokkal kevesebb időm volt készülni, és nekem rövidíteni nehéz a mondanivalót, nem hosszabbítani.
Aztán az is igaz, hogy kevésbé az agilitásról szól: valójában egy „Szent SCRUM-os” rendszerben a UX elsődleges feladata az, hogy előkészítse mindazt, ami a SCRUM-hoz szükséges: a programozókat user story-kkal lássa el, összefüggő történet-halmazokat hozzon létre (epic-ek). Voltaképpen PO feladatot hajt végre… A fejlesztői kickstart meetingekből groomingok lesznek, a user testing pedig az iterációk feedbackjeit biztosítja. Ha valami technológiát ki kell próbálni concept-szinten, abból pedig Spike-ok lesznek.
Megtehettem volna, hogy a prezentáció végén lévő táblázattal kezdek, és elmondom mi micsoda: ez nem is lett volna negyed órával több. Ez is volt a terv…
De a veletek való beszélgetésekből az derült ki, hogy nem lenne így mit hazavinnetek: se komolyan vett SCRUM, se tényleges user-fókusz nincs sok helyen, emberek gondolnak dolgokat felületekről a saját ismereteik és belső megérzéseik alapján.
Ezért gondoltam, hogy elhozom azt, hogy hogy lehet ezt a gondolkodást megváltoztatni, hogy lehet bevezetni az igazi UX gondolkodásmódot egy céghez.
Erről szól ez a prezentáció.